Fotók: DM
A mostani VW Polo generációval a németek nagyon beletaláltak. Igazán tudom, hogy több Polo generáció is cult járművé varázsolódik az idők távlatából, de eddig a sorozatig különösebb vágyat nem éreztem egy Polo birtoklására sem. Más kocsi könnyen elcsavarta a fejem meg a figyelmem. Most pedig ülök egyikből a másikba (mármint tesztautóból fene a fajtám), és ha van is, amely ebben- vagy abban a tulajdonságával eléri a Polo tudását, vagy akár felülmúlja azt, valamiben mindig alulmarad és az összkép nem olyan kerek, mint ennél a járműnél.
Tehát mint említettem a két kis alapmotorral nem biztos, hogy megtartanám a kocsit, de már a 85 lovas egynágyessel is elközlekedtem lelkesen, tudom mások lenézték, hogy nem húha erős annyira. Pörgetni kell. Amúgymeg a hasonló méretosztályban és árban futó konkurensek se sportautók volánját tolják a vásárlók kezébe, és igen, tudom, hogy pörgetve se előzöm le az RS6-ot.
Mindenesetre az 1,4 literes TSI motorral szerelt VW-származékokat vezetve igen kíváncsi voltam már az 1,2 TSI-re - korábban a 2,0 TFSi-k is lelkesültté tettek. És nem kellett csalódnom, ezt így előre elárulom. A reszelős daráló hangon dolgozó négyhengeres 1.2 TSI nagyon jól hangolt erőforrás, tényleg azt adja amit ígértek!
Megdöbbentő, ahogy egy ilyen kis hengerűrtartalmú motor lényegében már 1200 f/perc fordulatszámértéktől húzni kezd, 2000-től 4000-ig lelkesen gyorsul, úgy, hogy az új Polo ezzel a motorral gyorsulásban felülmúlja a nyolcszelepes VW Golf III GTI-t! 4000 fölé is lehet pörgetni, de ekkor már nem jön csoda, a motor inkább becsületből végighúzza a teljes használható fordulatszámtartományt, de ilyenkor hihetünk a váltásjelzőnek és dobhatjuk a következő fokozatot - ritmusosabb is lesz így a haladás. (Viszont azt jó tudni, hogy esetleg egy előzéskor időrabló váltás nélkül is kipörgethetjük, nem fogy ki alólunk a szusz).
Egyébként nem csak a motor alapképességei okolhatók a Polo 1.2 TSI élvezetes vezethetőségéért. ott van bizony egy jellegzetesen VW-s becuppanó kapcsolású hatgangos váltó is. Az első öt fokozat a városnak készült: dobáld, váltsd el, told vissza, mindig erőn tartva a kis motort (hüjítheted a két-tonnás SUV-okkal vonulókat).
A hatodik pedig egy autobahn-fokozat. Hosszú mint a makaróni. Ekkép tud a Polo csendes lenni autópályán, és bír keveset fogyasztani: egy normális, épelméjű, traffipaxot nem hergelő 130-140 km/h átlagot futó pályázáson 7 liter volt az átlag és nem volt a belső sávban sem döglött hal a kocsi, aminek ki kéne menekülni az összes hátulról érkező krómmaszk elől - piánósabb vezetéssel egyébként lejjebb lehet menni, de volt egy időszak az életemben, mikor fizették a benzint és az elrontotta a keveset fogyasztós pedálállásomat. Városban, de az igazi autónyúzó városi üzemben, tehát hidegen emelkedő, dekázás a dugókban, 8 litert iszogatott. A komputere szerint a tesztidőszak átlaga 7,6 liter lett.
