Az Alkotmánybírósághoz (Ab) több indítvány érkezett az elmúlt években, amelyekben magánszemélyek, bírák, panaszosok, a parkolással kapcsolatos törvényi és fővárosi közgyűlési rendelet alkotmányellenességét állították. Az Ab – áll a testület közleményében – az indítványok jelentős részét egyesítette és egy eljárásban bírálta el. A vizsgálat során a testület arra jutott: a jelenlegi törvényi felhatalmazás keretek nélküli, önkényes jogalkotási lehetőséget biztosít a fővárosi közgyűlés számára a parkolással kapcsolatos minden kérdésben.
A vizsgált szabályozás ugyanis szerződéses viszonynak tekinti a jármű közúti várakozását, ugyanakkor a díjszabásban és a pótdíjazásban gazdaságilag érdekelt fővárosi közgyűlés minden korlátozás nélkül állapíthatja meg a parkolás ellenértékének és a jogszerűtlen parkolás szankciójának mértékét. Sem a törvényi szabályozás, sem pedig a fővárosi közgyűlés rendelete nincs tekintettel a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségének polgári jogi elvére, a fogyasztók kiszolgáltatottságára, illetve a szolgáltatást nyújtó társaságok monopol helyzetére.
Az Ab szerint a törvények jelenleg nem tartalmaznak kereteket arra nézve sem, hogy a parkolással kapcsolatos szerződéses viszonyrendszer kik között jön létre, és milyen feltételekkel. Ennek következtében rendezetlen, hogy a fővárosi közgyűlés és a kerületi önkormányzatok kivel, és milyen feltételekkel szervezhetik meg a parkoló helyek üzemeltetését, illetve az is, hogy a szolgáltatást ténylegesen nyújtó társaságokat milyen kötelezettség terheli a fogyasztókkal szemben. Az Alkotmány alapján ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a közszolgáltatás kötelezettjei, azaz az önkormányzatok a közigazgatási jog keretei között biztosítsák azt, hogy a szűkösen rendelkezésre álló közutakat mindenki igénybe tudja venni, mindenki képes legyen eljutni akár járművel is a közintézményekhez és egyéb közérdekű szolgáltatókhoz. A jelenleg hatályos törvényi szabályok azonban nem alkalmasak a parkolás által felvetett kérdések és a jogszerűtlen parkolás következményeinek hatósági kezelésére.

Mindezek alapján az Ab megsemmisítette a törvényi felhatalmazó rendelkezéseket, aminek következtében a fővárosi közgyűlés parkolási rendelete alkotmányellenes szabályozássá vált. A törvényi és a helyi jogalkotónak 2010. június 30-ig van lehetősége az új, immár alkotmányos szabályozás kialakítására. Ha a fővárosi közgyűlés addig nem alkot új rendeletet, akkor a határidő után a parkolás díjmentessé válik.